Vívás

Egy sport amelyet kevesen űznek hazánkban!

Kard

Francia neve: sabre. A II. világháború előtt inkább a tőr és párbajtőr volt elterjedt Magyarországon. A kard, ellentétben a tőrrel és párbajtőrrel, szúró és vágó fegyver is. A kivédett, de a támadó pengéjének elhajlásából (berugózásából) eredő találatok érvénytelenek, akárcsak az érvényes támadófelületről (felsőtest, karok, fej) lecsúszó találatok. A kardban is érvényes a tőrre is jellemző konvenció, azaz érvényes találatot csak támadásból, védés-visszavágásból vagy tempóvágásból lehet adni. A felszerelés is eltér a tőröktől: a találatot a ruhába és a sisakba szőtt fémszálak jelzik, nem a penge végén lévő dugó. A kosár a filmekből jól ismert módon kunkorodik a markolat vége felé, D alakot formálva, ezért markolat ebben a fegyvernemben csak francia lehet(ez gyakorlatilag a penge folytatása, persze kicsit vastagabban). A találatokat szintén géppel jelzik. Éppen emiatt, ha egy tőröző a gépet kardra állítja, akkor a vágások is érvényesek, de persze csak a fémszálas lamén.

Tőr

Francia neve: fleuret. A tőrözők fegyvere 110 cm hosszú, ebből 90 cm a rugalmas penge (a „mini”, azaz gyermek méretű pengénél ez kevesebb), melynek végén rugós érintkező található. Az érintkező minimális érzékenysége 500 g, azaz ekkora, vagy ennél nagyobb súlyra ad jelzést. Egy tőr teljes súlya maximum 500 g lehet. A tőr kosara kisebb, mint a párbajtőré, mivel csak a felsőtest a találati felület, a karok és a fej (sisak) kivételével. A markolat itt is csak egyféle lehet, de nem francia, hanem belga( ezt a formájáról "pisztolymarkolatnak" is hívják). A tőrözők is fémszálakkal átszőtt mellényt (lamét) viselnek, ez zárja az áramkört (mikor a tőr végén a gomb benyomódik), ha találatot kapnak – ilyenkor színes lámpa gyullad ki(piros vagy zöld). Ha érvénytelent szúr valaki, az ő oldalán lévő fehér lámpa villan fel (érvénytelen találatnak azt nevezzük, ha a támadó pengéje megcsúszik a védekező laméján, vagy ha érvénytelen felületre szúr). Ebben a vívónemben nincsen együttes találat, mivel különbséget tesznek támadó és védekező között. Tust adhat a támadó; ha a támadás nem talál vagy rövid, a közbetámadó; avagy aki egy tempóval megelőzi ellenfelét a találatban. A találatokat az 50-es évektől találatjelző géppel jelzik a magasabb osztályú versenyeken, azelőtt 5 tagú versenybíróság döntött. A találatjelző csupán a négy oldalzsűrit váltotta föl, a főzsűri dolga a támadó avagy a tempót adó megítélése. A pást 1,5-2 méter széles és 14 méter hosszú.

Párbajtőr

Francia neve: épée. A párbajtőr a tőrhöz hasonló méretű, ám annál nehezebb fegyver. Kosara, mivel az egész testfelület (beleértve a karokat és a fejet) is találati felület, nagyobb, mint a tőré. A penge végén szintén rugós vég található, ami 750 g-nál nagyobb nyomás esetén találatot jelez (a 750 g-ot még ki kell nyomnia a penge hegyének). Mivel nem kell elnyerni a „támadás jogát”, létezik együttes találat, amennyiben az 1/25 másodpercen belül történik. A találatokat már 1933-tól találatjelző géppel számolják, amelyet a budapesti Európa-bajnokságon használtak először. Ellentétben a karddal és a tőrrel ebben a fegyvernemben mi választhatjuk ki a markolat típusát.